2010. június havi archívum

Az irodákban is biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt. Minthogy az irodai munkahelyeken a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább az alábbi friss levegőtérfogat-áramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását biztosítani: személyenként 0,008 köbmétert másodpercenként, illetve 30 köbmétert óránként.

Amennyiben az irodában mesterséges levegőztető rendszer nincs kialakítva, a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen a levegőcsere biztosításához. Nyissunk gyakran ablakot rövid időre, és úgy helyezzük el az íróasztalokat, hogy lehetőleg ne az ott dolgozók hátára jöjjön télen a hideg. Az elszívott levegő pótlására szolgáló levegőt a szennyező anyag felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább pontjáról kell venni. A frisslevegő-vételi helyeket járműforgalomtól (közúttól) legalább 8 m távolságban, illetve a terepszint felett legalább 2,5 m magasan kell elhelyezni.

Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgozókra. Az ablakokat és tetőablakokat olyan eszközzel vagy berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy azokat veszély nélkül lehessen tisztítani. Ezek az eszközök, berendezések nem jelenthetnek veszélyt az épületen belül vagy azon kívül tartózkodó munkavállalókra, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodókra.

Amennyiben sem mesterséges levegőztetőrendszer sem a rendszeres szellőztetés lehetősége nem áll fenn. Sajnos vannak olyan épületek is, ahol pont energiatakarékossági szempontok miatt eleve nem nyitható az ablak, nehogy a dolgozók önhatalmúlag az utcát fűtsék. Ilyen esetben érdemes megejteni minden nap egy 10 perces sétát az ebédszünetben a friss levegőn. Nem csak az irodahelyiség tisztán tartása, de tüdőnk, vérkeringésünk és agyunk felfrissítése “takarítása” is fontos eleme a munkahelyi higiéniának.

1. Miért olyan fontos a kézhigiénia?

A fertőzések kockázatának csökkentésére az egyik legfontosabb és egyben legegyszerűbb intézkedést az alapos kézhigiénia jelenti. Az Egészségügyi Világszervezet /World Health Organization (WHO)/ adatai szerint a fertőző betegségek akár 80 százaléka is kézen át terjed. A légúti megbetegedések kockázatát a kézmosás pl. 45 százalékkal csökkentheti. A rendszeres kézmosás ezért elengedhetetlen a személyi egészségügyi gondozás terén, és különösen minden egyes mosdóhasználat után, az étel készítése előtt és után, valamint más emberekkel történő érintkezést követően. A helyes kézmosás nagy jelentőségének hangsúlyozása érdekében a WHO életre hívta a „Nemzetközi kézhigiéniai napot”, amely 2009-től minden év május 5-én kerül megrendezésre.

2. Hogyan kell megfelelően kezet mosni?

A kézmosás helyes módja nagyon fontos. A szappan önmagában az esetek többségében nem elegendő a csírák eltávolításához. Csupán a beszappanozás, dörzsölés, leöblítés és szárítás kombinációja hatásos, és az ezeket követő kézszárítás is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a csírák számát szignifikánsan csökkenteni tudjuk.

A WHO a következő eljárást javasolja kézmosásnál:

1. Kezeit folyó vízzel nedvesítse meg.

2. Alaposan szappanozza be a kezét.

3. Ne felejtse el a szappan a kézfejen, a csuklón és az ujjak között is eldörzsölni.

4. Folyó vízzel, alaposan öblítse le.

5. A kéztörlést olyan törlőkendővel végezze, amelyet csak egyszer használ.

Kézmosás

Kézmosás

3. Milyen kézszárítási módot ajánlanak a higiéniai szakemberek?

Ajánlásaikban a higiéniai szakemberek elsődlegesen az egyszeri használat fontosságát hangsúlyozzák. Különösen járvány esetén, illetve közösségi használatú mosdókban fontos elkerülni, hogy egy kéztörlőt ugyanazon a helyen több különböző személy is érintsen, mert csak így kerülhető el a csírák átvitele.

4. Milyen kézszárító berendezéseket kell az üzemeknek a látogatók és munkatársak rendelkezésére bocsátaniuk?

Semmilyen rendelet nem írja elő, mivel kell felszerelni az üzemi mellékhelyiségeket. Tapasztalatunk alapján a higiéniai szakvélemény mind a papír kéztörlőket, mind a forrólevegős szárítókat, mind pedig az olyan pamut kéztörlőket alkalmasnak ítéli, amelyekben megvalósul a használt és tiszta kéztörlők szétválasztása. Javasoljuk a „higiénikus kézszárításra alkalmas eszközök elhelyezését” minden közhasználatú mosdóhelyiségben.

5. Mire kell különösen figyelniük az üzemeknek a megfelelő kéztörlő-adagoló kiválasztása során?

A papír kéztörlő adagolóknál fontos, hogy csak azt a papírt érintünk, amit használni fogunk, hogy könnyen és biztonságosan, valamint takarékosan kivehető legyen a kéztörlő. Ha pamut kéztörlőket használnak, akkor úgy nevezett „retraktív” adagolók jöhetnek csak számításba. Ezek a használt pamuttörölköző-darabot a használat után automatikusan behúzzák. A készüléken belül a használt törölköződarabot a friss kéztörlőtől szigorúan elkülönítve tekercselik fel. A modern készülékek általában ezt a technikát alkalmazzák.

A tökéletes kézmosás

A tökéletes kézmosás