A téli időszakban az utak és járdák csúszásmentesítésének témakörét két gyakran hangoztatott, de mégis követendő mondás köré kell szervezni. A „Navigare necesse est!” latin bölcsesség szerint hajózni vagy mai nyelvre lefordítva: „Közlekedni kell!”. Emellett viszont a „Think global! Act local!” azaz „Gondolkodj globálisan! Cselekedj lokálisan!” közismert környezettudatos szólamot is alkalmaznunk szükséges. A hó-eltakarítást és a csúszásmentesítést végző szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek együttes felelőssége és kötelessége alapvetően a biztonságos közlekedés körülményeinek megteremtésében áll. Mindezt úgy, hogy minél kisseb mértékben terhelje tevékenységük a környezetet.
Célok, feladatok és elvárások
Az utak síkosságmentesítését ellátó különböző szereplők a hó eltakarításával és/vagy a csúszást megakadályozó anyagok kiszórásával tehetik járhatóvá a különböző burkolatokat. A jég olvasztására illetve a csúszós közlekedési felületek érdesítésére számos anyagot és eljárást alkalmaznak Európa szerte és Magyarországon is, a közismert kősó vagy konyhasó (nátrium-klorid) mellett. A különböző anyagok jellegüknél fogva más-más mértékben és módon lehetnek káros hatással környezetükre.
A közutakat és közterületeket hivatalosan karbantartó szervezeteken túl a lakosság feladata a saját tulajdonú ingatlanok előtti közterületek használhatóságának biztosítása a téli csapadék eltakarításával és a csapadékelvezető árkok tisztításával. A társadalomnak mindezt megelőző szándékkal és a terület használatával arányos módon célszerű végeznie. Másképp fogalmazva a balesetmentes közlekedést biztosítani kell, de a környezetre a lehető legkisebb terhelés a megengedett.
Bár a közlekedők igényei és elvárásai azt követelné, hogy az összes szilárd burkolatú közúton megvalósuljon a tél folyamán a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés, ez a környezetvédelmi elvek, a kapacitás hiánya és az úthálózat nagysága következtében nem valósítható meg. Kompromisszumos megoldásként a közútkezelők az utak jelentősége szerint szolgáltatási osztályokat határoznak meg. Csúszásmentesítéskor ilyen besorolás alapján döntenek az utak takarításának sorrendjéről és az alkalmazott anyagokról, eljárásokról.
A 346/2008.(XII.30.) Korm.rendelet /5.§(2)/ értelmében 2009.01.01-től a berterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésére olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Jégolvasztó anyagok:
Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid: A különböző sókat szárazon, előnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítő anyaggal (pl.: homok) a kedvezőbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelőző jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása előtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követően. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.
A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következők lehetnek:
• Korrózió
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termőképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése
A környezetvédők nem véletlenül hadakoznak hosszú idő óta a só ellen, az valóban óriási károkat okoz a növényekben, s nemcsak a fiatalokban, hanem az idősebb fákban is. A só közismerten tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel „megeszi” az aszfaltot, a betont is, és nem tesz jót mondjuk a kutyák mancsának sem.
A 346/2008.(XII.30.) Korm.rendelet /5.§(2)/ értelmében 2009.01.01-től a berterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésére olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Az útszóró só alternatívái:
KÖRNYEZETBARÁT Kalcium-kloriddal kezelt zeolit
Járdára, lépcsőre, úttestre, garázsbeállóra szórva biztonságossá teszi a közlekedést.
Alkalmazásának előnyei:
1. A kálcium kloriddal átitatott zeolit 3-4-szer hatékonyabb olvasztó hatással rendelkezik, mint az útszóró só. A jégréteget hatékonyan olvasztja és a CaCl2 oldott állapotban sokkal környezetbarátabb, lényegesen kevésbé káros a növényekre mint az NaCl.
2. A Kalcium vízben történő oldódása hőfelszabadulással jár (erősen exoterm folyamat). Ennek következtében a CaCl2 -os ásványszemcsék -30 0C-ig képesek maguk körül megolvasztania jeget, aminek következtében azok beékelődnek a jégrétegbe nagymértékben fokozva a súrlódást.
3.Kíméli a betonfelületeket, díszburkolatokat.
4. Járdára, közútra, garázs-beállóra stb. szórva balesetmentessé teszi a közlekedést, gyalogosan, autóval egyaránt.
5. Tavasszal a zeolitszemcsék a növények köré seperve vitalitást fokozó, zöldítő, terméshozam-növelő hatásúak.
6. A talaj nyomelem-ellátottságát, vízháztartását javítja, biztosítja a talajbaktériumok előnyös életkörülményeit.
7. Kedvezően befolyásolja a talaj fizikai tulajdonságait.
8. A könnyű, porózus zeolitszemcsék gépi kiszóráskor nem okoznak sérülést a járműveken.
Típusai:
ÚTKÁLI – ACETÁT teljesen kloridmentes síkosságmentesítő, melynek semmilyen – a természetes és az épített környezetre gyakorolt – káros hatása nincs, a természetben gyorsan lebomlik. Használatát elsősorban környezetvédelmi szempontból kiemelt területek (parkok, műemlékek, hidak..) környezetében ajánljuk, ahol korrózió elkerülése alapvető fontosságú.Összetevők: acetát, zeolit
A vízben nem oldódó összetevők (zeolit) aránya 75%.
Szemcseméret 4-8mm
Olvasztóhatás: -12˚C
ÚTKÁLI – PROGRESSZ kevésbé korrozív, mint a hagyományos útsó, magas káliumtartalma miatt kíméli a környezetet. Magas fajlagos kálcium tartalmának köszönhetően olvasztóhatását gyorsan hatékonyan fejti ki. A megfelelő szemcseméret-eloszlás segít a hatás tartós biztosításában. Kiválóan alkalmazható nagy hidegben, szélsőséges időjárási körülmények között (ónos eső, éjszakai jegesedés), továbbá ott, ahol problémás a vízben nem oldódó tartalom – olvadás után visszamaradó szemcsék – összetakarítása (stadionok, sportlétesítmények, vasútállomások, fémépítmények, burkolt terek, udvarok környezetében).
Összetevők: KCl, CaCl2, NaCl, MgCl2
A vízben nem oldódó összetevők (szilikátok) aránya 5% alatt.
Szemcseméret 3-6mm
Olvasztóhatás: -18˚C
ÚTKÁLI – ZEOLITTAL az útkáli (csúszásmentesítő) zeolittal kevert változata. A zeolit szemcséi a jég felszínén megtapadva, beágyazódva biztosítják Az azonnali csúszásmentes felületet. Tavasszal a szemcsék a növények köré seperve vitalitást fokozó, zöldítő, terméshozam-növelő hatásúak. A talaj nyomelem-ellátottságát javítják, biztosítják a talajbaktériumok előnyös élet-körülményeit.
Összetevők: KCl, CaCl2, MgCl2, NaCl
A vízben nem oldódó összetevők (zeolit) aránya 50%.
Szemcseméret 4-8mm
Olvasztóhatás: -12˚C
