‘környezetvédelem’ címkével ellátott bejegyzések

A téli időszakban az utak és járdák csúszásmentesítésének témakörét két gyakran hangoztatott, de mégis követendő mondás köré kell szervezni. A „Navigare necesse est!” latin bölcsesség szerint hajózni vagy mai nyelvre lefordítva: „Közlekedni kell!”. Emellett viszont a „Think global! Act local!” azaz „Gondolkodj globálisan! Cselekedj lokálisan!” közismert környezettudatos szólamot is alkalmaznunk szükséges. A hó-eltakarítást és a csúszásmentesítést végző szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek együttes felelőssége és kötelessége alapvetően a biztonságos közlekedés körülményeinek megteremtésében áll. Mindezt úgy, hogy minél kisseb mértékben terhelje tevékenységük a környezetet.

Csúszós utakon

Csúszós utakon

Célok, feladatok és elvárások

Az utak síkosságmentesítését ellátó különböző szereplők a hó eltakarításával és/vagy a csúszást megakadályozó anyagok kiszórásával tehetik járhatóvá a különböző burkolatokat. A jég olvasztására illetve a csúszós közlekedési felületek érdesítésére számos anyagot és eljárást alkalmaznak Európa szerte és Magyarországon is, a közismert kősó vagy konyhasó (nátrium-klorid) mellett. A különböző anyagok jellegüknél fogva más-más mértékben és módon lehetnek káros hatással környezetükre.

A közutakat és közterületeket hivatalosan karbantartó szervezeteken túl a lakosság feladata a saját tulajdonú ingatlanok előtti közterületek használhatóságának biztosítása a téli csapadék eltakarításával és a csapadékelvezető árkok tisztításával. A társadalomnak mindezt megelőző szándékkal és a terület használatával arányos módon célszerű végeznie. Másképp fogalmazva a balesetmentes közlekedést biztosítani kell, de a környezetre a lehető legkisebb terhelés a megengedett.

Járda

Havas járda

Bár a közlekedők igényei és elvárásai azt követelné, hogy az összes szilárd burkolatú közúton megvalósuljon a tél folyamán a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés, ez a környezetvédelmi elvek, a kapacitás hiánya és az úthálózat nagysága következtében nem valósítható meg. Kompromisszumos megoldásként a közútkezelők az utak jelentősége szerint szolgáltatási osztályokat határoznak meg. Csúszásmentesítéskor ilyen besorolás alapján döntenek az utak takarításának sorrendjéről és az alkalmazott anyagokról, eljárásokról.

A 346/2008.(XII.30.) Korm.rendelet /5.§(2)/ értelmében 2009.01.01-től a berterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésére olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Jégolvasztó anyagok:

Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid: A különböző sókat szárazon, előnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítő anyaggal (pl.: homok) a kedvezőbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelőző jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása előtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követően. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.

Útszórás sóval

Útszórás sóval

A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következők lehetnek:
• Korrózió
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termőképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése

Sómarta lábbeli

A környezetvédők nem véletlenül hadakoznak hosszú idő óta a só ellen, az valóban óriási károkat okoz a növényekben, s nemcsak a fiatalokban, hanem az idősebb fákban is. A só közismerten tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel „megeszi” az aszfaltot, a betont is, és nem tesz jót mondjuk a kutyák mancsának sem.

Sómarta kutya láb

A 346/2008.(XII.30.) Korm.rendelet /5.§(2)/ értelmében 2009.01.01-től a berterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésére olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Kiszáradt fa

Kiszáradt fa

Az útszóró só alternatívái:

KÖRNYEZETBARÁT Kalcium-kloriddal kezelt zeolit

Járdára, lépcsőre, úttestre, garázsbeállóra szórva biztonságossá teszi a közlekedést.

Útkáli

Útkáli

Alkalmazásának előnyei:

1. A kálcium kloriddal átitatott zeolit 3-4-szer hatékonyabb olvasztó hatással rendelkezik, mint az útszóró só. A jégréteget hatékonyan olvasztja és a CaCl2 oldott állapotban sokkal környezetbarátabb, lényegesen kevésbé káros a növényekre mint az NaCl.

2. A Kalcium vízben történő oldódása hőfelszabadulással jár (erősen exoterm folyamat). Ennek következtében a CaCl2 -os ásványszemcsék -30 0C-ig képesek maguk körül megolvasztania jeget, aminek következtében azok beékelődnek a jégrétegbe nagymértékben fokozva a súrlódást.

3.Kíméli a betonfelületeket, díszburkolatokat.

4. Járdára, közútra, garázs-beállóra stb. szórva balesetmentessé teszi a közlekedést, gyalogosan, autóval egyaránt.

5. Tavasszal a zeolitszemcsék a növények köré seperve vitalitást fokozó, zöldítő, terméshozam-növelő hatásúak.

6. A talaj nyomelem-ellátottságát, vízháztartását javítja, biztosítja a talajbaktériumok előnyös életkörülményeit.

7. Kedvezően befolyásolja a talaj fizikai tulajdonságait.

8. A könnyű, porózus zeolitszemcsék gépi kiszóráskor nem okoznak sérülést a járműveken.

Típusai:

ÚTKÁLI – ACETÁT teljesen kloridmentes síkosságmentesítő, melynek semmilyen – a természetes és az épített környezetre gyakorolt – káros hatása nincs, a természetben gyorsan lebomlik. Használatát elsősorban környezetvédelmi szempontból kiemelt területek (parkok, műemlékek, hidak..) környezetében ajánljuk, ahol korrózió elkerülése alapvető fontosságú.Összetevők: acetát, zeolit
A vízben nem oldódó összetevők (zeolit) aránya 75%.
Szemcseméret 4-8mm
Olvasztóhatás: -12˚C

ÚTKÁLI – PROGRESSZ kevésbé korrozív, mint a hagyományos útsó, magas káliumtartalma miatt kíméli a környezetet. Magas fajlagos kálcium tartalmának köszönhetően olvasztóhatását gyorsan hatékonyan fejti ki. A megfelelő szemcseméret-eloszlás segít a hatás tartós biztosításában. Kiválóan alkalmazható nagy hidegben, szélsőséges időjárási körülmények között (ónos eső, éjszakai jegesedés), továbbá ott, ahol problémás a vízben nem oldódó tartalom – olvadás után visszamaradó szemcsék – összetakarítása (stadionok, sportlétesítmények, vasútállomások, fémépítmények, burkolt terek, udvarok környezetében).
Összetevők: KCl, CaCl2, NaCl, MgCl2
A vízben nem oldódó összetevők (szilikátok) aránya 5% alatt.
Szemcseméret 3-6mm
Olvasztóhatás: -18˚C

ÚTKÁLI – ZEOLITTAL az útkáli (csúszásmentesítő) zeolittal kevert változata. A zeolit szemcséi a jég felszínén megtapadva, beágyazódva biztosítják Az azonnali csúszásmentes felületet. Tavasszal a szemcsék a növények köré seperve vitalitást fokozó, zöldítő, terméshozam-növelő hatásúak. A talaj nyomelem-ellátottságát javítják, biztosítják a talajbaktériumok előnyös élet-körülményeit.
Összetevők: KCl, CaCl2, MgCl2, NaCl
A vízben nem oldódó összetevők (zeolit) aránya 50%.
Szemcseméret 4-8mm
Olvasztóhatás: -12˚C

A lapátolás és seprés a leginkább környezetkímélő megoldás

Az Önök irodájában odafigyelnek-e:

• a hulladékok keletkezésének megelőzésére,csökkentésére újrafelhasználással,

• vagy a már keletkezett hulladék megfelelő,lehetőség szerint szelektív gyűjtésére, a hulladékok megfelelő tárolására,

• szükség szerinti ártalmatlaníttatására?

Az Ön kollégái tudják-e melyek azok a veszélyes hulladékok, amiket nem lehet a szemetes kosarakba dobálni?


Műanyagok

Polietilén (kis sűrűségű PE-LD, nagy sűrűségű PE-HD): vegyszeres flakonok, hordók, palackok, tartályok, élelmiszeres edények, dobozok, kupakok, háztartási gépek bevonata, kábelszigetelés, esőkabát, zsinór, fóliák, zacskó stb. Anyaga (ritkábban) tartalmazhat veszélyes króm- és nikkeltartalmú szereket.

pet

Polisztirol (PS): világítótestek burája, élelmiszeres dobozok, vegyszeres dobozok, műszerek, kisgépek háza, elektromos alkatrészek, gyerekjáték, toll, gomb, bizsu, habanyagok (Hungarocell), tojástartó stb. A sztirol maradványai a szervezetbe kerülve egészségkárosodást okozhatnak.

hungarocell

PET (Poli-etilén-tereftalát): üdítős flakonok (újratölthető 5-6-szor), vízvezetékcsövek, ablakkeretek stb. A természetben nem, vagy csak nagyon lassan bomlik le.

Valamennyi felsorolt műanyag újra feldolgozható (ha szelektíven gyűjtötték).

A szárazelemek veszélyei

A szárazelemekre nagyon oda kell figyelni a bennük lévő anyagok és kis űrtartalmuk miatt. Sokan azt gondolják, hogy egy kicsiny gombelem mit árthat a környezetnek, de igaz az a mondás, hogy minél kisebb egy szárazelem, annál több és veszélyesebb anyagot tartalmaz fajlagosan.

Az ÓLOM-OXID (gomb-) elemek jelentős mennyiségű (30%-40%) ólmot tartalmaznak. Leggyakrabban hallókészülékekben, orvosi eszközökben, órákban, fényképezőgépekben használjuk őket. A gombelemek másik típusa az ezüst-oxid elem.

gombelem

ALKÁLI (tartós-) elemek is tartalmaznak higanyt. Bár a bennük lévő higany mennyisége az utóbbi években állandóan csökken, mégis olyan tömegben használjuk ezt az elemtípust, hogy a sok kicsi összeadódik. Rengeteg termék (játék, zseblámpa, rádió) működik alkáli elemmel. Ez a típus helyettesíti a régebbi SZÉN-CINK elemeket.

alkali

A NIKKEL-KADMIUM (utántölthető, ceruza-) elemből származik a városi hulladéktömeg kadmium-tartalmának 52%-a. Ezek leginkább újratölthető eszközökben, füstriasztókban, háztartási gépekben és telefonokban használatosak. Elméletben egy ilyen elemet 1000-szer fel lehet tölteni, így általánosságban elmondható, hogy egy nikkel-kadmium elem 150 alkáli elemet pótol. A nikkel-kadmium elemek használatával csökkenthetjük a hulladékmennyiség higanytartalmát, de növeljük a kadmiumét.

ni-kadmium

Festékpatronok

Sokszor halljuk, hogy egy kiürült toner vagy tintapatron veszélyes hulladéknak minősül, pedig ez a meghatározás kissé elhamarkodott. Minden kazetta abban a pillanatban válik veszélyes hulladékká,

• amikor gondolkodás nélkül a szemétbe dobjuk, vagy

• ahogy a felújító cég egy alapos bevizsgálás után megállapítja, hogy többé nem alkalmas a tintapatron vagy kazetta, vagy éppen annak bármely alkatrésze további futásra. Ekkor kerül rá a veszélyes hulladék ‘bélyege’, mely esetben egy a veszélyes hulladékot megsemmisítő szervezet szigorú követelményeknek megfelelve megsemmisíti azokat.

inkcartridge

Azok a kiürült toner és tintapatron kazetták, melyek hibátlanok egy következő futáshoz, bekerülnek az újratöltés vagy felújítás folyamatába, melynek végén egy az eredetivel megegyező minőségű termék kerül a felhasználóhoz.

lasertoner

Kompakt fénycső

2005 óta itthon is kormányrendelet írja elő e fénycsövek gyűjtését, ártalmatlanítását és újrahasznosítását, de nem biztos, hogy ezzel minden vásárló tisztában van. A kompakt fénycsövekben, a hagyományos izzókkal szemben van elektronika, amely a lámpát működteti, valamint fénypor és higany is. Különösen a higany miatt számít egy törött fénycső veszélyes hulladéknak.

fenycso

Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?

Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja

Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis).

Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.

Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamata­betegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel.

Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot. majd tüdő­ödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel.

PBDE: műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.

Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.)
Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.

ewaste

Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található veszélyes anyagok?
Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

Milyen környezetkárosító hatásokat kerülhetünk el az irodában, tudatos gondolkodással és egy kis odafigyeléssel?

Ezek a kérdések fokozott figyelmet érdemelnek, amennyiben veszélyes hulladék is keletkezik a tevékenység során. Mivel pedig a hungarocell, a kiégett neoncsövek, festéktonerek, szárazelemek és akkumulátorok is veszélyes hulladéknak minősülnek, szinte minden tevékenység érintett.

Sokat tehet az Önök cége is a környezetért,

• ha az irodákban jelentős mennyiségben keletkező papírhulladékot újrahasznosítják vagy elkülönítve gyűjtik, ezáltal nem nő a kommunális hulladék mennyisége;

• ha az irodai veszélyes hulladék (hungarocell, pillepalack, kiégett neoncsövek, szárazelemek, festékpatronok stb.) külön gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása megvalósul, és nem a kommunális hulladékba kerül, majd a lerakókra;

• ha a kollégák odafigyelnek a veszélyes hulladékok külön gyűjtésére.

Kis odafigyeléssel sokat tehetünk együtt azért, hogy a veszélyes hulladékok a helyükre kerüljenek és ne a kommunális hulladékgyűjtő telepekre, vagy a természetbe, ahonnan felszívódva évszázadokig szennyezik környezetünket. A zöld iroda csak pár apró lépés. Tegyük meg együtt. Ha Önök szelektíven gyűjtik, a takarítók és a hulladékelszállítók szelektíven kezelik.

greenoffice